Az úszás

Az úszás egy külső eszköz nélküli technikai sport, ahol az előrehaladás egyetlen eszköze a saját tested (egyéni adottságaival: formájával, arányaival, szövetszerkezetével, súlypontjának elhelyezkedésével), tehát mindenkinek a saját úszóstílusára kell fokozatosan rátalálnia a hétről-hétre megkapott edzői instrukciók kijelölte úton.

Az ember szárazföldi lény, ebben a közegben mozog otthonosan, és a vízben - egy a táplálkozási láncban hasonlóan előkelő helyet elfoglaló vízi lénnyel összehasonlítva -, elképesztően rossz hatásfokkal képes izomerejét előrehajtó erővé alakítani. (Delfin: 80%, ember:3%)

Egy szárazföldi állóképességi sporttal összevetve, míg a futásnál minden újólag befektetett energiaegység automatikusan sebesség-növelő, a vízben a test közegellenállása a sebesség növekedésével exponenciálisan nő.
A cél tehát egy olyan technika kialakítása, amely leginkább alkalmas a közegellenállás csökkentésére és a felhajtóerő növelésére.

Ez az a tudás, amely 300%-os hatékonyságbeli különbséget eredményez egy hétköznapi úszó és egy olimpiai bajnok között.
Ez a többlettudás teszi lehetővé, hogy minden döntős úszó alacsonyabb csapásszámmal érjen el nagyobb sebességet, mint középdöntőben kiesett versenytársai.

Erre fogunk törekedni:
- folyamatos, egyenletes, áramvonalas mozgás az egész test részvételével,
- maximális felhajtóerőt biztosító siklással,
- turbulenciamentes kar- és lábtempóval,
- lokális kontrakcióval (izomfeszítés) az általános ellazultság állapotában
- a ritmust és az áramlást meg nem törő légzéstechnikával.

Mivel mind a 4 úszásnem összefügg, és minden kijavított hiba pozitívan hat vissza az egész ergonomikus mozgásra, 4 úszásnemmel fogunk foglalkozni, törekedve az izmok lazaságának, a test hajlékonyságának, erőnléti szintjének és tudatosságának növelésére.